Történelem

Fénykorában a Brit Birodalom területe a föld felszínének egynegyedét tette ki. A 20. század első felében, a két világháború alatt az Egyesült Királyság ereje komolyan megroppant. De annak ellenére, hogy a Birodalom felbomlott, a század második felére az Egyesült Királyság újjáéledt és egy modern, virágzó európai nemzetté nőtte ki magát. Jelenleg az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjának egyikeként, a NATO és a Brit Nemzetszövetség egyik alapító tagjaként globális szemléletű külpolitikát folytat.

Kronológia

Neolitikum, bronz-, és vaskor:  i.e.8300– i.sz.42
Maga ‘Britannia’ nem is létezett egészen i.e.6500 körülig, amikor a La Manche csatorna kialakulásával létrejött az Európától különálló Brit sziget. Az első letelepülők vadászok és gyűjtögetők voltak, akik életük nagy részét utazással töltötték élelmiszerek után kutatva. A következő nagy változás jött el, amikor i.e.750 körül felfedezték a vasat, s ezzel elindult a kifinomult és tartós eszközök és fegyverek gyártása.

Római megszállás: 43 – 1065
I.sz. 43-ban a római hadsereg átszelte a La Manche csatornát és hamar leverte a helyi törzsek ellenállását. A rómaiak megalapították Londiniumot (a mai Londont) és az egész országon keresztül hadi utakat építettek. Mintegy 10 éven belül a római uralom mélyen benyúlt az angol és walesi területekre. A római megszállás az 5. században szűnt meg, ezután a Britek többé-kevésbé függetlenül, önállóan gondoskodtak magukról.

Az angol-normannok és a középkor: 1066 –1347
1066-ban a normandiai Vilmos herceg (a későbbi Hódító Vilmos) betört Britanniába és legyőzte Harold Godwinson-t, az akkori angol királyt a hastingsi csatában, a legenda szerint átlőve a szemét egy nyílvesszővel. Hódító Vilmos (William of Normandy) Anglia és Skócia uralkodója lett, radikálisan megváltoztatta az osztályrendszert, és a hivatalos nyelvvé a franciát tette. 1216-ban III. Henrik lett a király, aki egész uralkodása alatt nagyon népszerűtlen volt.

Késő középkor: 1348 – 1484
1348-ban a bubópestis – amit Fekete Halálként is emlegettek – elérte Angliát és gyorsan átterjedt Walesbe és Skóciába is, 1350-re a népességnek mintegy harmadát elpusztítva. A pestis egészen a 17. századig időről időre felütötte a fejét Nagy-Britanniában, ami mindig igen érzékenyen érintette az ország gazdasági egyensúlyát. Hogy legyőzzék a betegség pusztító hatását, az uralkodó osztály parlamentáris törvényhozáson keresztül próbálta meg helyreállítani a gazdasági stabilitást.

A Tudorok és a Stuartok - 1485 – 1713
1485-ben, Tudor Henrik megszállta Angliát, legyőzte III. Richárdot és elfoglalta a trónt, megkezdve ezzel a Tudor dinasztia uralkodását. Feleségül vette a York dinasztiából származó Erzsébetet, aki IV. Edvárd lánya volt. Miután 1603-ban I. Erzsébet (az ún. Szűz Királynő) utód nélkül halt meg, VI. János, a skót király (Mária, a skótok királynőjének fia) foglalta el az angol trónt I. János néven, s immár Nagy Britannia királyaként.

I. György uralkodása - 1714 - 1836
Anna királynő halála után I. György lett a király, akinek uralkodása alatt kialakult a miniszterelnöki funkció. Habár a “miniszterelnök‘ szót még nem használták abban az időben, az ország fejlődő gazdasági növekedésében elért sikereiért Sir Robert Walpole egy nagyon hasonló pozíciót töltött be. 

I. Viktória - 1837 - 1900
Viktóriát – a leghosszabb ideig hatalmon levő brit uralkodót – 1837-ben koronázták meg, alig 18 évesen. Uralkodása alatt számos változtatást vitt végbe az alkotmányban és ezeknek a változásoknak a szellemisége hozta létre az ún. ‘nép chartáját’ (People’s Charter), amelynek követelései közt szerepelt a férfiak választási joga és az évenkénti parlamenti választás is. A kérvény folyamatos ellenállással találkozott a parlament részéről, de mára a 6 követelés közül 5 szilárd része a brit alkotmánynak. 

A 20. század kezdete - 1901 - 1944
A 20. század elején a tudomány és a technológia olyan nagy fejlődésen ment keresztül, mely az előző korok számára elképzelhetetlen lett volna. Milyen korszakalkotó vívmányok is születtek? Az EMI-Marconi társaság megalkotta a televíziót, ezt követte a BBC megalapítása, Alexander Fleming feltalálta a penicillint, és betekintést nyertek az atom szerkezetébe, ami a nukleáris fegyverek és energia kifejlesztéséhez vezetett. 

A II. világháború után 1945 - 2010
1945-ben a Munkáspárt megnyerte az első általános választásokat, ezt követően megalapította a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatot (National Health Service), amelyet sokan a Munkáspárt legnagyobb eredményének tartanak. A háború utáni jegyrendszer megmaradt, de az időszakot általános lelkesedés és reménykedés jellemezte. Azóta Britannia számos gazdasági krízissel szembesült, melyeket sikeresen átvészelt és mára a világ egyik vezető kereskedelmi és pénzügyi központjává vált, fejlett közműhálózattal és egyre gyarapodó gazdasággal.

To find out more about the history of Britain, visit BBC - British History.